Pályaorientáció játékosan
Az már szinte alapvetés, hogy a Magyar Máltai Szeretetszolgálat a játékot, a játszást diagnosztikai eszközként használja, ily módon ezek a hagyományos intézményi módszerektől eltérő, mozgásos, kommunikációs, szituációs élménypedagógiai módszerek sok esetben egy osztályközösség egyéni vagy közösségi megakadásaira is segítenek rávilágítani, olykor előre nem tervezhető építő jellegű kapcsolódásokat képesek kialakítani.
Pályaorientációs foglalkozásaink kiemelt célja, hogy a tanulók már alsó tagozatban találkozzanak a pályaválasztást megalapozó ismeretekkel, feladatokkal. Az 1-3. évfolyamokban még önismereti játékok, az érzelmi tudatosság erősítése, önbizalom növelése, az énkép körbejárása, „ki vagyok én?” szemlélet és a szakmák megismerése a cél. Később, az 5. évfolyamtól már tágabb perspektíva köré épülnek a gyakorlatok, például munkaerőpiaci ismeretekre, pályaismeretre, pályaválasztás és értékrendre, szakmai ismeretekre, valamint a személyes képességek erősítésére vagy jövőtervezésre. A projekt ezeken belül is kiemelt hangsúlyt helyez a kudarcokról való őszinte beszélgetésekre, a tanulásban rejlő lehetőségek megmutatására, a rugalmasság, kitartás, kíváncsiság attitűdök kibontakozására.
Mi leszek, ha nagy leszek?
A saját élményű foglalkozásoknak egyik kiemelkedő pontja volt a PractiWork pályaorientációs mérés, amelyen közel 50 intézményből, 1010 fő 7-8. osztályos gyerek vett részt. A közel háromórás digitális teszt során a gyerekek kognitív, matematikai, olvasási és finommotorikus képességeit mérte a program, különböző fókuszú feladatokkal, melyeken keresztül funkciós képességeket, szem-kéz koordinációt, kognitív, logikai, gondolkodási, matematikai és szövegértési készségeket, személyiségjellemzőket és releváns ismereteket mértek. A teszt végén a rendszer egy kielemzett eredmény segítségével többféle, személyre szabott szakterületet kínált a tanulóknak. Kollégáink az intézményekben a visszajelző lapokat személyesen is átnézték, ezt követően online tájékoztató alkalmakat szerveztek a pedagógusok számára. Az eredmények így nagyban segítették a tanárokat, hogy milyen irányban érdemes a továbbtanulási lehetőségekről beszélgetni a tanulókkal a pályaorientációs foglalkozásokon. A mérések célja az is volt továbbá, hogy a tanulók közelebb kerüljenek egy szakmához, egy elképzeléshez, egy jövőbeli megvalósítandó tervhez, ezáltal az iskolai, adott esetben akár kollégiumi környezet is vonzóbbá váljon számukra, csökkentve a Felzárkózó településeken a korai iskolai elhagyás és lemorzsolódás mértékét.
Bízunk benne, hogy a rendszeres tanórai látogatások, a pedagógusok folyamatos módszertani támogatása a pillanatnyi jó élmény megélésén túl látható eredményeket, szemléletformálást, számos adaptálható és működő módszertant hoz a köznevelési és szakképzési intézmények életébe, a pedagógusok számára pedig friss ismereteket, motivációt és hosszú távú támogatást nyújt.
Az alábbi ábra bemutatja a mérés jellemzőit:
